Hogyan válasszunk FOV-ot egy endoszkóp kameramodulhoz: Navigáció, részletek és torzítás kompromisszumok

Gyors válasz

A szélesebb látómező akkor hasznos, ha a kezelőnek nagyobb lefedettségre van szüksége a navigációhoz vagy az általános megfigyeléshez. Szűkebb látómezővel ugyanaz a céltárgy nagyobb részt foglalhat el a képen, ha a kamera pozíciója és a munkatávolság változatlan marad. Egyik sem jobb automatikusan. Az orvosi eszközök vizualizálásához és az ipari ellenőrzéshez a FOV-t a munkatávolsággal, a cél méretével, a nézés irányával, az éltorzítással és a szonda mozgásának mértékével együtt kell kiválasztani.

1. A FOV megváltoztatja, hogy a kamera mennyit lát a jelenetből

A látómező azt írja le, hogy a jelenet mekkora része látható a kamerarendszeren keresztül. Az endoszkópban ez közvetlenül megváltoztatja a kontextus és a célméret közötti egyensúlyt. A széles lencse segít a kezelőnek megérteni, hol van a szonda, de a célpont a keret kisebb részét foglalja el. A keskenyebb objektív kevesebb környező területet mutat, de több pixelt tud hozzárendelni a célhoz azonos távolságban.

2. A széles FOV általában egy navigációs választás

A széles FOV akkor hasznos, ha a kezelőnek helyzetfelismerésre van szüksége. Ez gyakori az üreges navigációban, a csőmozgásban, az általános belső ellenőrzésben és bizonyos közeli vizualizációs rendszerekben. A kamera többet tud megjeleníteni a környező felületből, csökkentve a szonda gyakori áthelyezésének szükségességét.

A széles FOV azonban az objektív kialakításától függően növelheti az élek torzítását, és a kis hibák kevesebb képpontot foglalhatnak el. Ezért az 'ultraszéles' funkciót funkcionális választásként kell kezelni, nem pedig univerzális képminőség-frissítésként.

3. A szűkebb FOV általában részlet-keretezési választás

Szűkebb FOV-val a távoli vagy kis célpont nagyobbnak tűnhet a kereten belül, mivel a kamera kevésbé rögzíti a környező jelenetet. Ez fix vagy félig rögzített ellenőrzési pozíciókban hasznos, ahol a kezelő már tudja, hol van a cél, és nagyobb vizuális hangsúlyozásra van szüksége egy kisebb területen.

 

4. A munkatávolság megváltoztatja a gyakorlati eredményt

A FOV nem választható ki a várható munkatávolság nélkül. Nagyon közeli távolságban a széles lencse nagy felületet mutathat, de az optikai rendszernek továbbra is fenn kell tartania a fókuszt és az elfogadható élminőséget. Nagyobb távolságok esetén a célpont túl kicsivé válhat egy ultraszéles kereten belül. Az OEM csapatoknak először meg kell határozniuk a normál munkatávolságot, majd ki kell értékelniük a FOV-t a valós cél alapján.

5. A torzítás sokkal fontosabb az él közelében

A széles látószögű objektívek gyakran jobban látható geometriai torzulást okoznak a keret széle közelében. Egyes navigációs feladatoknál ez elfogadható lehet; méretvizsgálatnál vagy olyan alkalmazásoknál, ahol fontos a forma, ez problémát jelenthet. A helyes kérdés nem az, hogy 'Van-e torzítás az objektíven?', hanem 'A torzítás zavarja a vizuális feladatot?'

6. Közvetlen nézet és oldalnézet Módosítsa a FOV döntést

A közvetlen megtekintésű kamera a FOV-ját a szonda tengelye mentén használja. Az oldalnézeti kamera a FOV-ját egy oldalsó felületre alkalmazza. Csőfal vagy hengerfal vizsgálat esetén az oldalnézeti szerkezet hatékonyabban tudja megoldani a megfigyelési irány problémáját, mint egyszerűen az FOV növelése egy előre néző kamerán.

7. Az orvosi és ipari projektek eltérően használják a FOV-t

 

8. Termékajánlatok

Az ultra-kis modulok esetében az objektívválasztást korlátozza a kamerafej átmérője és az előlapi szerkezet, ezért a rendelkezésre álló FOV-t a kész szondával kell értékelni. A 3,x mm-es USB-családokban a többféle optikai konfiguráció és a közvetlen/oldalnézeti irányok nagyobb teret biztosítanak a navigáció és a részletezési igények összehangolásához. A nagyobb autofókuszos vagy többnézetű termékek előnyben részesíthetők, ha a munkatávolság vagy a célirány jelentősen megváltozik.

9. Mintaértékelési ellenőrzőlista

1. Használja a valódi célpontot a valós munkatávolságban.

2. Hasonlítsa össze a célméretet a keret közepén, ne csak a teljes jelenetlefedettséget.

3. Ellenőrizze az éltorzulást egyenes vagy ismert geometrián.

4. Erősítse meg a FOV-t, miután a kamerát a végső optikai ablak mögé telepítette.

5. Értékelje a megvilágítás egyenletességét a területen.

6. Tesztelje a közvetlen vagy oldalnézeti tájolást a valós vizsgálati útvonalon.

GYIK

A szélesebb FOV mindig jobb egy endoszkóp kamerához?

Nem. A szélesebb FOV javítja a jelenet lefedettségét, de a cél kevesebb pixelt foglal el, és a szélek torzulása jobban láthatóvá válhat. A legjobb FOV a feladattól függ.

A nagyobb felbontás kompenzálhatja a nagyon széles FOV-t?

A nagyobb felbontás több pixelt adhat hozzá, de ez nem változtatja meg, hogy a cél mekkora részét foglalja el a jelenetnek. Az objektív kiválasztása és a munkatávolság továbbra is számít.

A csővizsgálatnál a rendelkezésre álló legszélesebb lencsét kell használni?

Nem feltétlenül. A csővizsgálatnak először döntenie kell a közvetlen vagy az oldalnézetről, majd olyan FOV-t kell választania, amely egyensúlyban tartja a falfedést, a részleteket és a torzítást.

Változik a FOV a munkatávolsággal?

A lencse szögletes FOV továbbra is objektív/rendszer tulajdonság marad, de a célponton lefedett fizikai terület a távolsággal változik, ami megváltoztatja azt, amit a kezelő lát.

Testreszabható a FOV?

Az objektív/FOV opciók a kamera átmérője, az érzékelő, a munkatávolság és a mechanikai szerkezet alapján értékelhetők.

Mit küldjek FOV értékeléshez?

Adja meg a célméretet, a normál munkatávolságot, a kamera pozícióját, a nézési irányt, a szükséges jelenetlefedettséget és azt, hogy az élgeometria fontos-e.

Következtetés

A legjobb FOV az, amelyik a megfelelő jelenetet eléggé belehelyezi a keretbe. A navigáció általában előnyös a szélesebb lefedettségből; részletvizsgálatnak előnyös lehet a szűkebb keretezés. Az OEM csapatoknak a FOV-t a valós munkatávolság, a cél és a nézési irány alapján kell értékelniük, ahelyett, hogy a rendelkezésre álló legszélesebb számot választanák.